Szerintem itt már csak a szimbolikus értelmemben megvakult emberek nem látják, hogy mi történik a nagyvilágban. Mielőtt tovább olvasnátok soraimat, megemlíteném, hogy ebben az írásban nem az oltás mellett vagy ellen szeretnék írni, sokkal inkább az a célom, hogy buzdítsalak benneteket és ezzel magamat is arra, hogy most muszáj egy magasabb, vagy...

Léteznek pillanatok, amikor az ember elárulva érzi magát. Nem másokkal és nem a világgal szemben. Önmagunkról feledkeztünk meg. Úgy érzem, a mai világban nem vagyok egyedül ezzel. S ezennel színt vallok, hogy gyógyuljak, s rendet teremtsek magamban ismét.

Kedves Olvasó, kiben még léteznek valódi érzések!

Sok jó kis helyen is elfér,egymástól nem fél, mert tudja, hogy a szeretet gyógyír, mely megvéd.

Elmondom most miből van végleg elegem...

Szeld át a tengert, s vágtázz a szélben.
Ettől legyél TE szabad!
Dicsérd a néped, szeresd testvéred,
hogy ne légy mindig olyan vad!

A 2021-es évértékelőm két részre osztottam. Az egyik általánosságban szól azoknak, akiknek (itt található: https://www.pirosmajom.hu/l/2021-altalanossagban/). Míg ez a része olyan segítőknek, kik konkrétan azért is vannak itt, hogy saját felismerésük, és folyamatos önmagukra ébredésük által hassanak sokakra, a nagy EGY részeként (Bár ki az, aki nem...

Kezdem is azzal, hogy rengeteget és számtalan nézőpontból írhatnék a 2021-ről, mert ahány teremtmény, annyi teremtés. Ahány döntés, annyi következmény. Mégis most igyekeztem általánosságban csokorba szedni azokat az információkat melyek talán támpontot adhatnak.
Aki még ennél is többre vágyik, annak ajánlom figyelmébe egy másik írásom 2021-ről. ...

Régen írtam már. Persze lehet, hogy többen örülnek ennek, de ez nem tántorít el attól, hogy ismét az írásból meritkezzek. 😉
Mert ebben a jelenleg igen nehéz energetikai világban úgy érzem, egy dolog tud most csak megmenteni minket. Az, ha teljességgel önmagunk lehetünk áramlásunkban. Szabadon, mint a szél a végtelen térben. Igen, pont most, pont...

Egy harctér közepén találtam magam. Félig a földön térdeltem, bal kezem pedig a kardomon pihent. Azt éreztem, fáradt vagyok. Nagyon fáradt. A testem tele volt energiával, de a lényem már vágyott arra, hogy végre hazatérhessen. Már csak egy dolgom volt hátra. Megölni az utolsó lényt, ki a sötétséget hordozza magában.
Lassan felemelkedtem,...

Kint ülök a kerti hintámon, s valahol mélyen belül azt érzem, fájdalmam van. Nem tudom megmondani mi fáj. Csak azt érzem, egyszerre keserű és édes. Ez lenne a szerelem? Ennyit jelent szerelmesnek lenni? Beleengedni magunkat minden érzésbe, ami csak jön? Ettől féltem?
Igen. Ettől.