Igaz értékeid kincseim nekem

   Nemrég egy barátom így írt magáról egy közös e-mail váltásunk során: "Mindig azt éreztem, hogy az az ember, aki vagyok, nagy dolgokra hivatott." És talán így is van, vagy így lesz hamarosan. Látom benne ennek az esszenciáját. És akiknél valóban így van, azok szokták érezni mindezt.

  Én viszont soha nem éreztem így magammal kapcsolatban Legalábbis nem ilyen meggyőző kijelentéssel. De még csak nem is vágytam rá igazán. A vágy (vagy inkább hívnám belső motivációnak) pedig néha jó, hogy az utunkon tartson, vagy oda tereljen. Ad egyfajta erőt akkor is, amikor már úgy érezzük, mindennek vége.
   Aztán el kezdtem előhívni az emlékeimet, hogy nekem mi volt ez a mozgatórugó? S rájöttem, hogy olyan dolgokra vágytam, amiben jelenleg is élek, csak kicsit más formában. Belülről akartam kiteljesedni. Egy akartam lenni azon hősök közül, akik a világ változásáért jelentős mértékben tesznek, de úgy, hogy mindezt talán nem is tudja senki, vagy csak nagyon kevesek. Mint egy beavatott, aki teszi a dolgát a föld körül létező, rejtett világokban. És ha bele gondolok, ezek a hősök is nagy dolgokra hivatottak. Talán sokan most nem is értik azt, amiről írok. De a látható dolgokon kívül annyi más van, ami hozzátesz a világunkhoz, vagy elvesz abból. Ha hisz benne valaki, ha nem.
   Szóval visszatérve, most itt vagyok benne, ebben létezem, és mindeközben semmi boldogságot nem érzek. Semmit. Inkább teljesen természetes, hogy ez az egész így működik, én pedig benne, mint ez fogaskerék vagyok. Kész. Ennyi. Mert igaz értékeim kincseim nekem.

   De mégis, időnként elszomorodom. Mert a fizikai valóságom, a testem, az elmém itt van, a földön. Az emberek pedig valamiért még mindig nem akarják látni, megérteni, elfogadni a láthatatlant. Csak azt érzik igaznak, azt fizetik ki vagy becsülnek meg, ami kézzel fogható. Ezért nem keresnek jól a pedagógusok sem. A befektetett energiának nem sok látszata van. Bár szemmel láthatóan tanítanak, mégis egy igazán jó pedagógus olyan magokat ültet el, amik sokszorosával fognak megtérülni. Indikátorok egy folyamatban. Mert igaz értékeik kincseim nekem.
   Szomorúan látom, hogy ami számomra érték, sokaknak értéktelen. Százezreket adnak ki emberek telefonra, többet, mint ami nekem, vagy sokak fizetése. Nem lelkiismeret furdalást akarok kelteni. De belegondoltunk már egy pillanatra is, hogy amikor egy százezres nagyságrendben lecserélem az előző készülékem, mert azt már unom, közben van, aki ennyi pénzt oszt be egy hónapra? Van, akinek ez jelenti az életet, hogy megint egy hónappal tovább élhet. Értitek ezt? Fel tudjátok fogni? Ennyi pénz segít neki, hogy megint lássa, mi fog vele történni a következő hónapban.
   Jöhetünk itt az új kor szövegeivel, a sok motivációs videóval, de úgy érzem, globálisan semmi nem fog történni, amíg nem vagyunk hajlandók meglátni a szemmel láthatatlant. Még pedig azt, hogy egy vagyok veled, te pedig velem, és igenis elmezavart keltő állapot, ami jelenleg a világban folyik.
   Hogy sokan a divat miatt bundát hordanak, közben mindezért állatok ezreit nyúzzák meg sokszor élve. Hogy egy menő terepjáróban ülve, az új telefonommal baszkurálva tudomást sem veszek a felesleges ipari szennyezésről... túlkínálat van. Sok elhízott és egészségtelen emberrel.
   Vagy itt a szépségipar. Az eredendő szépség az érték. Sugárzik, nevet, még a félrecsapott, kócos hajban is ott rejlik maga a tökéletes erotika. De a mai világban vajon szépség az, akin kiló festék van, műszempilla, műhaj, műköröm, stb..., meg persze a legdivatosabb ruhák. A szükségtelen plasztikai műtéteket már nem is említem. Ezzel sincs baj, ha ettől valaki jól érzi magát. De ne nevezzük már szépségnek. Mert ennek a neve inkább műalkotás, aminek idővel múzeumban a helye. Hol van ebben az eredeti érték? Jól elrejtve valahol, mélyen. És miért rejtik el magukat? Miért nem szeretik azt, akinek egykoron, leszületésük előtt választották magukat?
   Közben a dualitás másik felén (aki lehet a saját rokonod, unokatestvéred, párod fia stb...) nem szól neked, mert szégyelli, de hónapról hónapra számlálgatja ki a pénzét. Ő szégyelli magát. És a legszomorúbb, hogy aki igazán tudatos, és lenne sok-sok pénze, akkor sem támogatná a túlkínálat, média, kereskedés, állatkínzás és pornóipar világát.

   Sokan, nagyon sokan, akik valódi értéket képviselnek, szerény életet élnek. Nem azt jelenti, hogy szegénynek kell lenniük. Ha pénzük van, akkor is meg tudják tartani a szellemi és fizikai világ közötti egyensúlyukat. Mert ők így tanítanak. A létezésükkel. Számukra a valódi érték már nem tárgyakban mérhető, mindezeket eszközként használják. Mert igaz értékeik kincseid neked.

   Ha elmondanám Nektek, ha kinyilatkoztatnám, hogy tudok "varázsolni", és rendben teszem az életeteket, már rég milliomos lennék. De ha azt mondom, hogy "megmutatom mire vagy képes, azért, hogy megmentsd a saját életed...", ez valamiért senkinek sem kell. Ezért nem fizetne.
   - Hol vannak akkor itt a valódi értékek?
   - Te is tudod a választ, hol van. Ugye?
Ott bent alszik talán a gyerekszobában. Vagy épp melletted ül és mosolyog rád. Egy állat tekintetében, aki csak méltón, téged boldoggá téve létezni akar. Egy erdő fái között, a szél hangjában. Vagy épp benned, egy apró fény, egy érzés, egy különleges világ. Amitől tudod, hogy Te is nagy dolgokra vagy hivatott. Mint bárki más. Mindenki nagy dolgokra hivatott, mindenkiben csodás értékek vannak. Csak ezek nagy része szemmel láthatatlan. Mindenki képes tenni nem csak a saját jövőjéért, de másokért is. Mindenki. És higgyétek el, nem kell hozzá egyéb, csak egyfajta gondolatváltás, vagy kilépni addigi élethelyzetünkből kicsit, és külső megfigyelő szemmel, kidobni minden addigi felesleges vágyott érzést, ami tudjuk már nem szolgál minket.

  Nehezen megy? Úgy érzed, szeretnéd, de nem tudod, hogy kell? Itt vagyok neked többedmagammal. Keress, segítek. Talán nem azt fogom mondani, amit hallani szeretnél, talán igen. De ha lépni akarsz, akkor lépj is. Mert igaz értékeid kincseim nekem.
   Ha itt a földön világméretű katasztrófa lenne, és sokan elvesztenék az életüket, és mindent, ami azzal jár, vajon ki, vagy mi hiányozna abból a legjobban? Na, az a valódi érték!

   Hányszor hallottam már különböző emberektől, hogy "Egy fecske nem csinál nyarat. Egy ember nem mentheti meg a világot." És biztos ti is sokak szájából (vagy a sajátotokból) hallottátok már ezt kitörni. Olyan sokan mondták már, hogy ha ezek közül csak a fele nekilátna a változásoknak, világrengető dolgokat érhetnénk el. Nem csak együtt, külön-külön is.
   Én hiszek abban, hogy úgy, ahogy egy vízcsepp a tenger felszínén nyomot hagy, én is képes vagyok változtatni a világon. És abban is hiszek, hogy erre bárki képes. Oh hányan akarták már letörni ezt a világom. Még senkinek sem sikerült. Hiszek abban, sőt TUDOM, hogy a sokakban jelenlévő gondolatok, érzések megértéssé formálódnak, s ezzel felismerik valódiságukat, hogy el tudjanak indulni saját, igazi útjukon. Amiért ide leszülettek. A "nagy dolgokért", amire hivatottak.

   Talán szemmel nem látható világokból segítünk, talán úgy nézünk ki, mint egy egyszerű ember, aki csak van és létezik, de szerencsére sokan és egyre többen vagyunk, akik a valódi értékeket most a világ szeme elé helyezik. Mert igaz értékeink kincseink neked.
   Aki ezt észreveszi, az azonnal érezni fogja, mit jelent ebben az elértéktelenedett világban fénylő oszlopnak lenni. De ezt a fényt nem lehet kézzel érinteni, vagy szemmel érzékelni, mert ott van belül, bennünk. S mert egy új világot hoztunk, amiben létezhetünk, együtt, szabadon végre. S talán te is egy vagy a láthatatlan segítők közül. Akit vár a tenger, hogy azzal az egy cseppel is több és értékesebb legyen. Csak vedd észre, hogy dönthess, melyik világban szeretnél létezni ezután. Mert igaz értékeid kincseid neked.