Apró ajándékok a lelkünknek

Tényleg kell szeretni magunkat. KELL! Mert amikor időnként úgy érezzük, magányosak vagyunk, vagy szükségünk lenne egy kis odafigyelésre, törődésre, és épp nincs senki a közelben akit ilyenkor leakaszthatnánk, akkor ki fogja mindezt nekünk megadni?

Így hát magunkat szeretni az egyik legjobb befektetés, melynek a jótékony hatásai a következők lehetnek:

• a testünk meghálálja a törődést, ezért egészségesebbek leszünk, fiatalodunk, még a ráncaink is jó állnak, így nem kell feleslegesen gyógyszerekre, kozmetikai szerekre költeni
• kisugárzásunk erősödik, ezért az ellentétes nem nagyobb érdeklődést tanúsít felénk ;)
• meg tanulunk nemet mondani, így felesleges köröktől szabadulunk meg, vagyis több időnk marad ismét magunkra
• ha közösségi helyekre szeretnénk menni (moziba, kávézóba, vagy egy fesztiválra), senkitől sem kell függenünk, hisz egyedül is feltaláljuk magunkat
• végre igazán értékelni tudjuk nem csak az élet apró örömeit, de saját életünket is, így illuzórikus vágyainktól, vagy költekezési kényszerünktől búcsút vehetünk
• bár a környezetünkben élő ismeretségek száma csökkenhet, de akik maradnak, azoknál biztosak lehetünk abban, hogy teljesen elfogadnak minket
• új találkozások által minőségi kapcsolatok köttetnek, kik által inspirálódunk, vagy mi inspirálunk másokat
• az emberek feltöltődnek a közelünkben, talán még akkor is, ha mi épp ramatyul érezzük magunkat
• szívesen élünk önmagunkkal, szeretni fogjuk a csendet, vagy az elmerülést belső világunkban
• bátrabbak leszünk, amikor érdemes lesz kiállni magunkért
• elégedettek leszünk azzal, amit a tükörből látunk vissza
• az életünk áramlani kezd, s még a nehéz helyzetek mögött is azt érezzük, valami támogat minket

Persze még sok-sok érdekes dolgot sorolhatnék ide, de a legfontosabb maga az a minőségi változás, amit mi magunk tudunk elindítani az életünkben.

S mik azok a dolgok, melyek közelebb visznek önmagunk szeretetéhez?

Igazából több lehetőség is van, mert egyéni szinteken például kinek a meditáció, kinek egy igazán jó pszichológus, kinek egy nagyobb trauma segít. Viszont ami mindenkit képes a megadott irányba elmozdítani, az az ajándékozás.
Kinek????
Mikor???
Mit???
Hol???
Magunknak, és ha megtehetjük (de miért is ne tehetnénk), akkor minden nap!

Közel egy éve a mentorom azt javasolta, hogy minden nap ajándékozzam meg magam valami aprósággal. Minden nap legyen az életemben egy olyan mozzanat, amit csak magamért teszek. Ezek lehetnek a legapróbb dolog is, de tegyem meg még akkor is, ha néha "fontosabb dolgok" jönnének közbe, vagy kedvtelenné válok. És ha megy naponta egy, akkor később legyen két, majd három és a többi... ilyen az életemben. Így végül azt fogom észrevenni, hogy az életemet én irányítom.

Ezért ma, jelenleg épp a kedvenc kávézómban ülök egyedül, írom ez a cikket, és közben finom vegán sütit eszek. Mert szeretek enni, és írni is. J Időnként kinézek az ablakon, vagy hallgatom az embereket.

Más napokon pedig:
Néha beülök a kádba, vagy csak megengedem magamnak, hogy egy ideig elérhetetlen legyek, ezért kikapcsolom a lakásban a netet, telefont. Táncolok a kedvenc zenéimre, vagy busz helyett gyalogolok a munkahelyre. Elmegyek futni, edzeni, esetleg otthon jógázom. Ha úgy tartja a kedvem, megiszok egy pohár bort, vagy megnézem a kedvenc filmjeimet.

Tényleg apró dolgok ezek, a legtöbbször még pénzre sincs szükségem, mégis hatékony.

Viszont időnként sajnos még én is hajlamos vagyok visszaesni a mókuskerékbe, és olyankor csak azt veszem észre, hogy már este van, ideje feküdni. De egy idő után ismét szükségét érzem annak, hogy újra magammal foglalkozhassak.

Amikor az ember elkezdi szeretni magát azzal, hogy ajándékokat rejt a napjaiba, hajlamos lesz hamar rászokni. Mindez azt feltételezi, hogy alapvető természetünkhöz tartozik az önszeretés.

Hogy ezt nem tanítják meg nekünk, annak oka van, hisz irányíthatóbb rabszolgákat lehet gyártani teher alatt. Mert aki szereti magát, az nem fogad be olyan dolgokat feltétel nélkül, ami esetleg árthat a testének, lelkének.
Mindig érezzük a szükségét az önszeretetnek. Folyton folyvást. Mégis sokszor úgy döntünk, hogy előtérbe helyezünk olyan dolgokat, amikre azt feltételezzük, fontosabbak. Aztán csodálkozunk, hogy türelmetlenné, agresszívvé, betegekké, depresszióssá válunk. Pedig higgyétek el, ugyanúgy marad idő az igazán fontos dolgokra akkor is, ha szentelünk magunkra egy kis figyelmet.
Érdemes kipróbálni egy rövidebb idővel. Mondjuk egy hétig minden nap, csak pár apró dolog...

Nem tudom, hogy zárjam a soraimat, csak remélem sikerült kedvet teremtenem. Ezért, szerintem így, lezáratlanul hagyom. Ma még ezt az apró döntést megengedem magamnak.