Vegán lettél? Megváltoztál.

2015.05.30

Megváltoztál?
Igen. Azt hiszem.

A hús evéséről körülbelül három éve szoktam le, puszta állatszeretetből adódóan. A lelkem már nem bírta azt a fájdalmat, hogy megegyem azokat a lényeket, akik éreznek, és szemükből több értelem sugárzik, mint bárkinek is itt, a Földön. Így van, ezt gondolom. Kövezzenek meg érte. Azt is vallom, hogy az állatok tanítók. Olyan nemes lelkek, akik tudják, hogy szenvedésük nem hiábavaló, s hisznek abban, hogy egyszer az emberiség felébred, és ráeszmél valódi önvalójára.
Akkor bezzeg ott fogunk állni mind, egy már szinte teljesen összedöntött világban, és taknyosan szipogunk majd, mint a 4 éves gyerekek, akik rájönnek, mekkora galibát követtek el pusztán játékból.

Én is ettem húst egykoron, nem tagadom, és soha nem is fogom elfelejteni, honnan jöttem, és mi voltam három évvel ezelőtt. De tény, hogy más voltam. Megváltoztam. De a legfurább, hogy ezt nem csak magamon tapasztalom, hanem azok az emberek, akik leállnak az állati eredetű termékek fogyasztásával, megváltoznak. Nem rögtön, hanem idővel, ahogy tisztul a szervezetük.

Miben változunk meg?

Egy igen fontosnak vélt dologban.

Amikor már több hónapja, vagy év óta nem szennyezzük a testünk negatív rezgésekkel (amin nem spiritualizmus, egyszerű fizika, és kémia,- Tessék utánajárni!), tehát akkor beindul egy tisztulási folyamat. És ezt bárkinek garantálom, aki úgy dönt, hogy csak a próba végett egy-két évig becsületesen kihagyja az étrendjéből az állatot.

Következménye:

Egységérzés. Egy és nem Én meg Te. Minden egy érzése az állat és emberi faj között. Mi már nem látunk különbséget disznó és ember, rák és kutya között. Ha egy disznóvágást látunk, az olyan, mintha a barátunkat, társunkat látnánk meghalni hiába. Amikor vákuumba csomagolt kismalacok virítanak a bevásárlóközpont hűtőjében, egyre csak azon jár az agyunk, hogy miért teszik ezt azokkal a csöpp babákkal? Sorolhatnám még a szörnyűségeket, de most nem ez a célom. Mert tudom, hogy sokan nem szeretnek szembesülni saját gyarlóságukkal (És igen, most azt is tudom, hogy sokan haragszanak rám, amiért ezt írtam. Ezen pedig érdemes elgondolkodni, hogy ennek mi lehet az oka...).

Nem húzom ki magam, ismétlem, én is voltam gyarló, én is ettem tyúkpörköltet, rántott májat. De ha bárki elmondta volna, vagy megmutatja, hogy van más lehetőség, és nem hitetik el velem, hogy "A húsra márpedig szüksége van a szervezetnek!" akkor valószínűleg sokkal, de sokkal hamarabb a növényi táplálékok mellett döntök.

Szóval visszatérve, egységérzés a körülöttünk élő csodás lényekkel. Ezért egyáltalán nem viccesek egy vegán embernek a szilveszteri, és paradicsomos húsgombóchoz kapcsolódó poénok.
Mintha az agy és az idegi pályák kitisztulnának, s valami sokkal magasztosabbnak adná át a helyét.

Megértés. Igen, ez jó szó rá. Nem kerül már félelem és szorongás, depresszió sem a szervezetünkbe. Épp elég mérgezni magunkat azzal, ha felszállunk egy megtömött buszra. Tisztábban látunk, a valóságot érzékeljük, amit eddig elfedtünk magunk elől. Jobban értékeljük az apró dolgokat, amik körülvesznek. Nyitottabbá válunk a szeretetre- bár kezdetben nagyon nehéz, mert először szembesülünk azzal, hogy egy önromboló, és semmit sem tisztelő társadalomban élünk. Ez kezdetben fájdalmas tapasztalás, majd rájövünk, hogy egy magasztos célt szolgálunk, okkal vagyunk ott, ahol.

Több száz társam nevében mondhatom, hogy:

  • büszkék vagyunk arra, hogy egyek vagyunk állat társainkkal.
  • tisztábbnak érezzük magunkat régi önvalónknál.
  • sokkal könnyebb az élet felesleges halál nélkül.
  • egészségesebb életet élünk
  • rengeteg állatot megmentünk (statisztikailag többet, mint egy kutyamentő, aki egész életében menti őket, és mellette húst eszik),
  • környezetkímélők vagyunk (az állat tartása, majd leölése iszonyatos energiákat fogyaszt)
  • MÁSOK vagyunk, igen, MÁS- mint az átlag. És tiszteljük magunkban, hogy ezt merjük vállalni.

Merj te is MÁS lenni. Merj önmagad belső lényére hallgatni, mert hidd el, MEGÉRI!

A változás bennünk és általunk történik. Légy VEGÁN!