Ég veled
Elengedni csak a régi részeimet lehet.
Azt, ki egykor ragaszkodott, ki mások szeretetében kereste önmagát, ki játéka volt a sorsnak.
De mindez már a múlt. Már készülőben vagyok, s egy új ember leszek.
Hogy ki, azt még nem tudom, ismerkedem a bennem élő lénnyel.
Csak azt tudom, hogy nem akarok többé hátat fordítani önmagamnak.
Azt tudom, hogy előre szeretnék menni, amerre az utam visz. Ami a küldetésem.
S ezeket csak a pillanatokban, a jelenemben találhatom meg.
Ezért most azt kiáltom: Ég veled!
Ég azzal, ki fájdalmat okozott, s kinek én okoztam fájdalmat.
mert már nem felelek meg többé senkinek.
Ég veled félelem, mely sosem volt az enyém.
Ég veled bűntudat, mely nem is létezett.
Égjen minden, pusztuljon, tisztító tüzem égessen el mindent bennem.
S az ürességben, megteremtem új lényemet.
Tüdőm megtelik az élettel.
Érzem ereimben újjászületésem.
Szemeim újként nyílnak a világra, s azt érem, szeretem a létem.
Mától magamnak élek, magamnak létezem.
A világra is megtapasztalni jöttem, felfedezni, ki vagyok.
Isten hozott új lényem. Nézlek, érzékellek, figyellek.
S mantrázom a varázsmondatom, hogy:
Mindez az én életem, én teremtem, s MAGamnak létezem.